VILÁGÍTÁSTECHNIKA I.hozzászólások (0)VILÁGÍTÁSTECHNIKA I. - FényforrásokIzzólámpákAz izzólámpák Edison találmánya óta hatalmas technikai fejlődésen mentek keresztül, alapelvük azonban változatlan maradt: a villamos áram hőhatása által felmelegített izzószál bocsátja ki a látható sugárzást. Érdemes megemlíteni, hogy Edison izzószálként eredetileg elszenesített bambuszrostot használt. A ma is használatos volfrám izzószál magyar találmány, a Tungsram márkanév a volfrám angol és német nevének egybeolvasztásából keletkezett (TUNGsten wolfRAM). Az izzó volfrámszál hőmérséklete 2800 K körül van, tehát az izzólámpák meleg színű fényforrások, és mivel az izzószál a gyakorlatban fekete testnek tekinthető, színvisszaadásuk is ideális. A nagy sorozatú tömeggyártás miatt igen olcsón állíthatók elő és tekintve, hogy működtetésükhöz nem szükségesek segédberendezések, az izzólámpás lámpatestek is igen egyszerű felépítésűek. A sok előny mellett a hátrányokról sem szabad elfeledkezni: az izzólámpák a villamos energiát igen rossz hatásfokkal alakítják át fénnyé, a felvett teljesítmény legnagyobb része hővé alakul. A mai normál izzólámpák fényhasznosítása mindössze 6 - 19 lm/W körüli értékű (mint korábban láttuk, az elméleti maximum 680 lm/W!). A magas hőmérsékleten izzó volfrámszál kristályszerkezete idővel átalakul, az izzószál helyenként elvékonyodik és törékennyé válik. Leginkább ez a jelenség okozza az izzólámpák kiégését. Az átlagosan 1000 óra élettartamú izzólámpák viszonylag sűrű cserére szorulnak, ami az izzólámpákkal világított épületek üzemeltetési költségeit növeli. Az általános célú izzólámpáknak a különféle igények kielégítésére számos változata alakult ki, a különböző buraváltozatok a nagy fénysűrűségű izzószálra való közvetlen rálátást megakadályozó opálbevonattal vagy homályosítással készülnek, illetve a fény irányítása érdekében tükörbevonattal vannak ellátva. A normál izzólámpák hátrányainak csökkentése érdekében fejlesztették ki a halogénlámpák családját. Az izzószálat körülvevő gáztérbe bevitt halogénvegyületek késleltetik a volfrámszál öregedését, az ún. halogén körfolyamat hatására az elpárolgott volfrám az izzószál legmelegebb, tehát legvékonyabb helyére rakódik vissza és így mintegy befoltozza a kialakulóban lévő szakadást. Természetesen a halogénlámpák sem örökéletűek, de a normál izzólámpák 1000 órás átlagos élettartamával szemben általában 2000 órát égnek. A halogén körfolyamat miatt az izzószál hőmérséklete is megemelhető, a halogénlámpák spirálja 3200 - 3400 K körüli hőmérsékleten működik. A magasabb hőmérséklet miatt ezeknek a lámpáknak a fényhasznosítása is jobb, azonban a halogénlámpák még így sem tartoznak a kifejezetten energiatakarékos fényforrások közé. A nagyobb hőmérséklet és az agresszív vegyületek jelenléte miatt a halogénlámpák burája kvarcüvegből készül. Fontos tudnivaló, hogy a bura falának magas hőmérséklete miatt a zsíros ujjlenyomatok eltávolíthatatlanul beégnek. Ezért a halogénlámpák buráját soha ne érintsük megszabad kézzel! Ha ez mégis megtörténne, az ujjlenyomatot még a lámpa bekapcsolása előtt mossuk le alkohollal átitatott puha textildarabbal. A halogénlámpák nagy családját a működési feszültségük alapján két fő csoportra oszthatjuk: a 230 V-os hálózati feszültségről közvetlenül csak a nagyobb teljesítményű lámpák működtethetők. Az épületvilágítások leginkább elterjedt típusai az általában 300 vagy 500 W teljesítményű, alakja után ceruzalámpáknak nevezett fényforrások. A működtetésükre készült belsőtéri lámpatestek a fényforrás erős fénye miatt általában indirekt módon világítanak, fény elsősorban a mennyezetre vagy a falra irányul. Fontos tartozéka az ilyen lámpatesteknek az a biztonsági üveglap, amely a környezetet védi a halogénlámpa esetleges szétrobbanásakor szétrepülő üvegcserepek káros hatása ellen. Ez a jelenség a lámpa buráján belüli gáztér nyomásával függ össze. Védőüveg nélkül, vagy sérült üveggel ezeket a lámpákat nem szabad bekapcsolni. A kisebb, 20 - 50 W teljesítményű halogénlámpák néhány kivételtől eltekintve nem alkalmasak közvetlenül a hálózati feszültségről történő működésre. Ezeknek a lámpáknak az üzemeltetéséhez törpefeszültség, általában 12 V szükséges, amelyet vasmagos vagy elektronikus transzformátorral állítanak elő. A biztonsági törpefeszültség használata miatt elfogadott az olyan lámpatest konstrukció is, ahol a lámpák szigeteletlen tartószerkezeten keresztül kapják a feszültséget. A kis feszültség nem jár áramütésveszéllyel, de a szükséges teljesítmény eléréséhez igen nagy áramok szükségesek. A nagy áram nagy vezeték-keresztmetszetet igényel, azért, hogy a vezetéken a feszültségesés még elfogadható értékű maradjon. Fokozott figyelmet kell fordítani arra is, hogy a vezetékcsatlakozások kellően kis ellenállásúak legyenek, mert a rossz kontaktusok az átfolyó nagy áram hatására túlmelegedhetnek és gyúlékony anyag jelenlétében akár tüzet is okozhatnak. A lámpa kisebb térfogata miatt a törpefeszültségű halogénlámpák kevésbé hajlamosak a szétrobbanásra, ezért ezek a lámpák védőüveg nélkül is használhatók. Várható azonban, hogy a védőüveg használata itt is előbb-utóbb általánossá válik. A belsőtéri, főleg helyi vagy dekoratív világításra használt törpefeszültségű halogénlámpák közül a szabadon sugárzó típusokhoz megfelelő optikai rendszert tartalmazó lámpatest használata szükséges. A tükrös halogénlámpák esetében a fényforrást összeépítik egy optikailag tervezett tükörrel. A tükrös halogénlámpák ezért a fényt egy adott irányba sugározzák ki. Az ilyen lámpák fontos jellemzője a fél- vagy tizedértékszög. A lámpák katalógusadatai között szereplő érték azt a szögtartományt adja meg, amelyen belül a fényerősség meghaladja az optikai tengelyben mérhető legnagyobb érték felét (vagy tizedét). Mivel a lámpa fényárama adott, a kisebb szögtartományban sugárzó tükör esetén a tengelyben mérhető fényerősség többszöröse lehet a szélesebb tartományban sugárzó típusokénál. Lámpacsere esetén ezért a teljesítményen kívül a megfelelő sugárzási szögre is ügyelni kell. A halogénlámpák tükre a legtöbb esetben ún. hidegtükör. A tükör üvegére felvitt optikai rétegek olyan tulajdonságúak, hogy a látható fényt a szabályos, tükröző visszaverés törvényei szerint visszaverik, de a nagyobb hullámhosszú hősugarakat hátrafelé, a lámpatest belseje felé áteresztik. Ennek eredménye az, hogy a nagy intenzitású fénynyaláb tengelyében nem jelentkezik túlzott hőhatás. Fénycsövek A fénycsövek olyan higanygőz-argongáz keverékével töltött, fényporbevonattal ellátott, két végén elektródokat tartalmazó kisülőcsövek, amelyekben a villamos kisülést használják fel fénykeltésre. Az elektródok közötti kisülőtérben az elektronok mozgásuk közben a higanyatomoknak ütköznek és gerjesztik őket. A higanyatomok az ütközés során felvett energia zömét a gerjesztett állapotból az alapállapotba való visszatéréskor ultraibolya sugárzás formájában adják le. Ezt az ultraibolya sugárzást a fénycső belső falára felvitt fényporréteg alakítja át látható fénnyé. A villamos kisülés megindításához az elektródokat elő kell fűteni ahhoz, hogy elektronokat bocsássanak ki. A működő fénycső esetén a kisülés már nem engedi kihűlni az elektródokat, így a működés folyamatossá válik. Ahhoz, hogy a kisülés létrejöjjön, egy nagyobb, néhány 100 V-os feszültséglökést kell az elektródok közé kapcsolni. Ha a kisülés megindult, a lámpa áramát korlátozni kell. Áramkorlátozás nélkül ugyanis a kisülőcsőben folyó áram a kisülés negatív feszültség-áram karakterisztikája miatt minden határon túl egyre nőne, és ez áramnövekedés csak a fénycső tönkremenetelével érne véget. A fénycsőgyújtó egy olyan, nemesgázzal töltött parázsfénylámpa (glimmlámpa), amelynek egyik elektródja egy U alakban meghajlított ikerfémszalag (bimetál). A parázsfénykisülés hőjének hatására az ikerfém elektród megváltoztatja alakját, hozzáér az ellenelektródhoz és így zárja a fénycső katódfűtésének áramkörét. Az áramkörben folyó áram felmelegíti a fénycső elektródjait. Mivel a gyujtóban az elektródok zárlata miatt ekkorra már megszűnt a parázsfénykisülés, az ikerfém hűlni kezd és rövid idő elteltével megszakítja az áramkört. Az áramkör megszakítása az előtét önindukciója révén feszültséglökést hoz létre, ami begyújtja a fénycsövet, így az áram ettől kezdve a fénycső elektródjai között folyik. A fénycsőben kialakuló áramot az előtét vasmagos tekercsének impedanciája korlátozza.A viszonylag egyszerű és olcsó működtető szerelvényekkel együtt járó kompromisszumok miatt a hagyományos fénycsöves világítás sokakban ellenérzést vált ki. A parázsfénykisüléses elven működő fénycsőgyújtók csak több-kevesebb próbálkozás után tudják a lámpát begyújtani, ami bekapcsoláskor felvillanásokkal jár. Az élettartamának végén lévő gyújtó vagy fénycső állandóan, sikertelenül próbálkozik a gyújtással, aminek eredménye a fénycsövek \"pislogása\". Olyan helyen, ahol a karbantartás, az azonnali gyújtó- és fénycsőcsere nem oldható meg, ez a jelenség napokig is idegesítheti a helyiségben tartózkodókat. A már begyújtott és rendeltetésszerűen működő fénycső fénye is vibrál, ezt a jelenséget az 50 Hz-es hálózati feszültség okozza. Hálózati periódusonként a cső ugyan kétszer gyullad ki és alszik el, és ebből 100 Hz frekvenciájú villogás következne, amit az emberi szem már nem érzékel. A fénycső két végén, az elektródák közelében azonban (az anód és katód szerepének félperiódusonkénti megcserélődése következtében) ez a villogás már megegyezik a hálózati váltakozó áram 50 Hz-es frekvenciájával, ami az arra érzékeny személyek esetében kellemetlen közérzetet, fáradékonyságot is okozhat. A megoldást az utóbbi időben egyre inkább terjedő elektronikus előtétek használata jelenti. Az ilyen előtétek a csövet azonnal és kíméletes módon gyújtják be, ami a fénycsövek élettartamának megnövekedésével is jár. A lámpa a hálózati 50 Hz-es frekvencia helyett néhányszor 10 kHz frekvencián működik, gyakorlatilag teljesen villogásmentesen. Ilyen frekvencián a fénycső energetikai hatásfoka is javul, azonos teljesítmény mellett 5-10%-kal nagyobb fényáramot ad le, illetve azonos fényáram esetén ennyivel kevesebb teljesítmény szükséges a lámpa működtetéséhez. Az elektronikus előtétek saját vesztesége is csak tört része az induktív előtétekének, ezért az elektronikus előtétek többletköltsége az energiamegtakarításból előbb-utóbb megtérül. Elektronikus előtétek segítségével a fénycsövek fényáramszabályzása (dimmelése) is megoldható. Az elektronikus előtétek egyre nagyobb arányú elterjedésével együtt a ma még viszonylag magas áruk is egyre csökken. A hagyományos, egyenes fénycsövek leggyakoribb típusainak műszaki adatait a 2.1. táblázatban foglaltuk össze. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy a fénycsövek (és minden más kisülőlámpa) működésénél nem a feszültség, hanem a lámpa árama az irányadó érték, amit az előtét határoz meg, ezért értelmetlen \"230 V-os\" fénycsőről beszélni. A korábban általánosan használt 38 mm átmérőjű 20, 40, 65 W-os fénycsövek ma már elavultnak tekinthetők. Helyükre legtöbbször minden további nélkül betehetők a 2.1 táblázat szerinti 26 mm-es átmérőjű fénycsövek, amelyek fényárama, hossza és a hozzájuk szükséges előtét típusa megegyezik a régebbi vastagabb fénycsövekével, de teljesítményfelvételük 10 %-kal kisebb. A fénycsövek fényárama az alkalmazott fénypor tulajdonságaitól függ, ezért a pontos értékek tekintetében a gyártmánykatalógusokra utalunk. Legkorszerűbbek az ún. háromsávos fényporral készült fénycsövek, amelyek energiafelhasználása és színvisszaadása is kedvezőbb. Az egyenes fénycsövek hosszú méretei számos alkalmazás esetén kizárják e fényforrások használatát. Ezt a hátrányt a kompakt fénycsövek megjelenése szüntette meg. Az ötlet egyszerű: a hosszú üvegcsövet \"hajtogassuk össze\" minél kisebbre. Az egyszerű ötlet megvalósítása természetesen számos technikai nehézséggel járt, de mára már rendkívül nagy számban léteznek kompakt fénycsövek, amelyekkel ez az energiatakarékos világítási mód gyakorlatilag már bárhol megvalósítható. A kompakt fénycsövek egyes típusainál a működtető elektronikát beépítik a lámpa fejrészébe, így ezek a lámpák közvetlenül becsavarhatók az izzólámpák menetes foglalataiba.A fejlődés legújabb eredménye az elektróda nélküli fénycső, az úgynevezett indukciós lámpa megjelenése. A kisülést itt nem az elektródákból kilépő elektronok, hanem a kisülőcső belsejében létrehozott nagyfrekvenciás elektromágneses tér hozza létre. Valójában ez a lámpa úgy képzelhető el, mintha egy rádióadó lenne a lámpafejbe beleépítve, amely teljes teljesítményét a kisülőcsőbe sugározza és a lámpa az elnyelt teljesítmény hatására világít. Mivel a fénycsövek kiégését a legtöbb esetben az elektródok tönkremenetele okozza, a lámpák élettartama az elektródák elmaradásával sokszorosára növelhető. Ennek főleg olyan területeken van jelentősége, ahol a lámpák cseréje nem oldható meg egyszerűen. Cimkék: villamos áramkörben elektronikus kompakt elektromágneses energiatakarékos teljesítmény elektródák Fénycsövek fényforrás dekoratív halogénlámpák izzószál lámpa csillár izzólámpák Edison volfrám Tungsram lámpatestek PERMALINK / URL: hozzászólások
Legyen Ön az első! SZOLJON HOZZÁ,ÍRJA MEG VÉLEMÉNYÉT!A szövegben nem lehet HTML-t használni, a "http://" kezdetü linkeket automatikusan kezeljük. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. |
Patinás Lámpa Kft - Blog
Bevezető vége. FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK
CÍMKEFELHŐ AIFWEuroluce Állólámpák Ambiente Amsterdam Antik áramkörben Art Asztali Automatikus Ázsiai Barcelona Bécsben BNV Céhlámpa ConferenceMeble Construmat csillár Csiptetős dekoratív Denkmal Design Direkt Domotechnica Edison elektródák elektromágneses elektronikus energiatakarékos Enteriőr Falilámpák Fashion fény fénycső Fénycsóvás Fénycsövek fények fényforrás Fényszabályozós forradalom Furniture geometrikus Halogénizzók halogénlámpák Hamburg Hangulatvilágítás Hannover Heimtextil Hordozható Indirekt Interior International ipari Iparművészeti íróasztallámpa izzólámpák izzószál kapcsoló katalán Kétdimenziós Kft kiállítás klasszikus kompakt lakás Lámpa lámpaburák lámpák Lámpás lámpát lámpatestek Lechner Light London magyar Maison megvilágítás Mennyezetlámpák MesseDanish miniatűr Motives művészek Múzeum Nemzetközi Néprajzi Nouveau Objet Ödön Paperworld Patinás Petróleumlámpa Pontvilágítás Rejtett rézből Süllyesztett szecesszió Szecessziós teljesítmény tiszta tokodi Tompa Tungsram Unió világítás világítástechnika vilagossag villamos Villanyvilágítás volfrám Week Wohnen Zeneakadémia |